Victor Verse

"Összetiport lelkek, hulló könnyek,
Fájdalmas emlékek kísérik lépted.
Nem zavarnak Téged,
A bűn nem éget,
Beteg a lelked,
Méreg a véred..."

2011. február 17., csütörtök

2.Fejezet: Különleges Érzelmek

A tüdőmben akadt a levegő, a szívem kihagyott egy ütemet.A lábaim remegtek, ahogy a kezem is.
Jobbnak láttam letenni a pezsgős poharat, mielőtt elejteném.
-Miss Stollin...-Lépett oda hozzám a férfi.A hangja lágy és bársonyos volt...Olyan, akár a sötét mágia...Mint az éjfél...
Kezet csókolt, de ez nem olyan érzés volt, mint Mr.Diaz-nál...Az ajkai kemények és hidegek voltak, ahogy az érintése is...Megbabonázott.Teljesen elvette az eszemet...
-Victor Sparkless vagyok.-Mutatkozott be.-A legnagyobb csodálója...
Nem tudtam megszólalni...Csak bámultam rá.Teljesen megdöbbentem...
-T...Trisha...Stollin.-Mutatkoztam be nagy nehezen.-Örvendek...A szerencsének, uram...
-Mondja...Magában csak szomorú érzések vannak?-Kérdezte kedvesen a képemre pillantva.-Az összes képe...Az...Élet utálatát, a megvetést, a magányt és a szomorúságot sugallja...Miért van ez, hölgyem?-Pillantott rám.
-Nos...Rengeteg dolgon mentem már át...És...Magányos is vagyok.-Mondtam halkan.
-Nincs családja, férje, barátai?-Kérdezte.
Megráztam a fejem.-Nincs...A barátaim szó alatt pedig...Egy ember rejlik.-Mosolyodtam el.-De...Jobban szeretek egymagamban lenni, mint egy nagy tömegben...Ott elvesznék.
-A maga szépségével nem veszhetne el...Legyen akár egy több milliós tömegben is...Egy normális, épp elméjű férfi biztosan felfigyelne magára.-Mondta.
-Köszönöm, de kérem ne bókoljon, mert...Még a végén elpirulok.-Mondtam, majd el is pirultam, ahogy kimondtam...
Victor elmosolyodott...
-Azt hiszem...Öt perc alatt magába bolondultam.-Mondta kedvesen.-Maga mellett egy férfi...Igazi oroszlánnak érezheti magát...Maga az a fajta nő, aki után a férfiak megfordulnak...Mindenki magát akarja.Igazam van?-A szemembe nézett...
-Nos...Van benne igazság.De...Azért nem a világ összes férfija akar engem.-Nevettem fel halkan.
-Maga szerelmes.-Állapította meg.
-Tessék?!Dehogy...-Mosolyodtam el a fejemet rázva.
-Akkor magába szerelmes valaki, csak maga erről nem tud.
-Honnan tudhatnám azt, hogy valaki szerelmes belém, amikor nem tudok róla?!-Vontam fel a szemöldökömet.
-Öhm...Azt hiszem...Bele zavarodtam.-Mondta, majd megrázta a fejét, mintha csak azt várná, hogy oszoljanak a gondolatok...
-Igen...Én is...-Kuncogtam.
-Gyönyörűen fest.-Pillantott a képre.
-Maga mit lát a képen?-Kérdeztem.
-Nem...Nem a képre gondoltam...-Jelent meg egy "rossz fiús" mosoly az arcán.
-Maga flörtölni próbál velem.-Vontam össze a szemöldökömet.
-Nem...Nem próbálok, hanem azt teszem.-Mosolyodott el ismét.-Na...De a képei is gyönyörűek.-Pillantott a falon függő "Báli Éj" című képemre...
-Köszönöm.-Bólintottam.-Mit lát benne?
-Nos...Sok a sötét szín...Ami alapjába véve negatív érzéseket jelent.Düh, harag...Bánat...De az embereken színesebbnél színesebb ruha van.Ami örömöt is jelent...És a fiatal pár, aki a padon ül és a táncolókat nézi...Látszik, hogy szerelmesek.Ahogy a férfi a nőre néz...Érdekesnek tartom, hogy...Minden festményen az én arcomat vélem felfedezni.-Mondta végül.-Véletlen egybeesések sorozata, ugye?-Mosolygott rám.
-Nem...Nem véletlen.-Feleltem elsötétedő tekintettel.-De...Most jobb ha megyek.Nem szeretek kiöltözve lenni...Ennyi ember között...További jó szórakozást.-Mondtam, majd megfordultam.
-Örülök, hogy találkoztunk, Trisha...-Szólt utánam kellemes hangján, de mire hátra fordultam, hogy rá pillantsak...Sehol sem volt...Köddé vált...
Kim-t kezdtem el keresni, hogy elbúcsúzzak tőle.
-Kim...Most...Én megyek, oké?-Kérdeztem.
-Oké, persze.-Bólintott.-Majd elmondom, hogy...Mi volt...-Mondta kedvesen.-Pihend ki magad, jó?
-Oké...Szia...-Intettem, majd siettem kifelé, hogy levegőhöz jussak...
***
A kocsimban ültem...Fejemet a kormányra hajtottam...
-Elképesztő...-Suttogtam.-Hogy tudtam ilyen...Nyugodt maradni a szüleim gyilkosa mellett?!Hogy tudtam nevetni...Hogy tudtam akár csak rá pillantani...Hogy tudok most is csak rá gondolni?!-Behunytam a szemem, de csak az ő arca lebegett előttem...Vágytam rá...De ezt nehéz volt bevallanom magamnak.Akartam, hogy bókoljon...Hogy velem legyen, vagy csak rám gondoljon...Ahogy én is Őrá...
Mély levegőt véve bekapcsoltam a biztonsági övem és a parkolóból kihajtva hazafelé indultam...
***
Haza érve levettem a ruhámat, így egy szál bugyiban és melltartóban voltam...
A fürdőben a tükör elé léptem és lemostam a sminkem...
Aztán a zuhany alá álltam.Megmostam a hajam, mivel egy liter hajlakkot ráfújtam az biztos...
Megfürödtem és törölközőbe csavarva mentem be a gardróbomba, hogy felvegyem a pizsimet...
Egy trikó és egy francia alsó számított nálam pizsamának...Nem szoktam elnagyolni a dolgokat...
Még a konyhába mentem, hogy egyek valamit lefekvés előtt...
A hűtőbe nézve megállapítottam, hogy teli van...Király...Csináltam egy szendvicset, majd miután azzal is végeztem mentem fogat mosni és hullaként dőltem be az ágyba, hogy aludjak.Ami sikerült is alig tíz percen belül...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése